Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Madarak és fák napjának ünnepe

 

2020. év madara, fája, rovara, emlőse, vadvirága

article preview

 

 

 

 

 

 

 

Madarak és Fák Napja

E jeles nap Chernel István nevéhez kötődik, aki lelkes ornitológusként meghonosította hazánkban a madáretetőket és –odúkat, melyeket először a háza körüli parkban helyezett el.

1902-ben szülővárosában, Kőszegen szervezte meg az első Madarak és Fák Napját, melyet azóta minden év május 10-én tartunk.

 

2020.év madara, fája, rovara, gombája és lágyszárú növénye

Erdei fülesbagoly, tatárjuhar, álganéjtúró, csészegomba, kék májvirág és társaik hívják fel figyelmünket 2020-ban a természet szépségeire, a biológiai sokféleségre, annak védelmére.

Forrás:http://fna.hu/hir/vadonelok2020

Ajánlom: https://www.csaladinet.hu/hirek/gyerekneveles/jatekok_zenek_foglalkoztatok/24428/madarak_es_fak_napja_-_jatekos_feladatok_

                   https://wordwall.net/hu-hu/community/madarak-%C3%A9s-f%C3%A1k-vil%C3%A1gnapja-4oszt%C3%A1ly

                 https://wordwall.net/hu-hu/community/f%C3%A1k-%C3%A9s-madarak-napja

 

 

 

 

 

 

 

 

 

2020 madara az erdei fülesbagoly

 

 

Leggyakoribb hazai bagolyfajunk, a közepes méretű (Asio otus)

Ismertetői hosszú tollfülei.

A kisebb erdőfoltokat, temetők szélét, facsoportokat kedveli, a telet sokszor a településekre húzódva, általában örökzöldeken vészeli át. Egy-egy fenyőn akár több tucat egyed is nappalozik, majd sötétedéskor vadászatra indulnak.

Évente egyszer költ, átlag 5-6 tojást rak márciusban, főleg varjak fészkeiben.

A hím csak a táplálékszerzésben segíti a tojót. A fiókák még jóval röpképességük előtt elhagyják a fészket, és a közeli fákon üldögélnek.

Hazai állománya stabil, 6500 – 12 000 párra tehető.

Bár a populációt a közúti balesetek és az erdőgazdasági munkák is megtizedelik. Fiókáira pedig a róka, a nyest és a héja jelent komoly veszélyt.

Még többet megtudhatsz róluk az MME oldalán.

 

 

 

 

 

Bíbor kasvirág az év gyógynövénye

 

Az Észak-Amerikában őshonos bíbor kasvirág (Echinacea purpurea) világszerte a legnépszerűbb gyógynövények közé tartozik.

Hazánkban a 18. század óta gyógy- és dísznövényként egyaránt termesztik.

Gyöktörzses, lágy szárú, magasra növő évelő növény.

Éghajlattól függően, késő május-kora július között kezd virágozni. Kétivarú virágait méhek és lepkék porozzák.

A Magyar Gyógyszerkönyvben virágos hajtása és gyökere szerepel.

Alkalmazása biztonságos; számos gyógyszer és étrend-kiegészítő alapanyaga. Klinikai vizsgálatok bizonyítják, hogy belsőleg alkalmazva hatásos a felső légúti fertőzések megelőzésében és kezelésében.

A népi gyógyászatban külsőleg kisebb sérülések, nehezen gyógyuló sebek gyógyítására is használják – áll az MGyT közleményében. 

 

 

 

Az év emlőse a vidra

 

 

A játékos vízi vadász kisragadozó emlős a Kárpát-medencében szinte kizárólag éjszakai életet él, zsákmányszerző, területellenőrző napi útja során akár 8-10 km-t is megtehet.

Az ujjai közötti úszóhártyák és áramvonalas teste egyaránt a gyors úszást segíti elő, bár életének jelentős részét a szárazföldön tölti.

Bundája tömött, zsíros, testtömege: 3–14 kg, testhossza: 46–82 cm.

Fészke természetes hasadékban, maga ásta üregben, vízparti fák gyökerei között, vagy nádasban található.

Főként kisebb testű halakkal, vízi gerinctelenekkel táplálkozik.

A játékos vidrák gyakran a hasukon csúszdáznak le a partról a vízfelszínig. Veszélyeztetett vizes élőhelyhez kötődése teszi a vidrát (Lutra lutra) stabil állománya ellenére sérülékeny fajjá.

1974 óta védett, 1982 óta pedig fokozottan védett, pénzben kifejezett természetvédelmi értéke 250 000 Ft. Még többet megtudhatsz róluk a BNPI oldalán.

 

 

 

Tatárjuhar az év fája

 

 

A kerekded koronájú tatárjuhar (Acer tataricum) levelei a többi juharfajjal ellentétben tagolatlanok, fűrészes szélűek.

Kora májustól nyíló, zöldes-fehér bugavirágzata nem túl látványos, de a belőlük kifejlődő ikerlependék termések barnásvörös színben pompáznak.

A honfoglaló magyarok útvonalán elterjedt, általuk is ismert fafaj ma már az alföldi területeken erőteljesen visszaszorult, és a hegy- és dombvidékeken sem becsülik sokra .

Alacsony termete (6-8 méter magasra nő csak meg), csekély gazdasági értéke miatt, pedig ökológiai szerepe jelentős - áll az Országos Erdészeti Egyesület közleményében. Még többet megtudhatsz róluk az OEE oldalán.

 

 

 

Tavaszi álganéjtúró az év rovara

 

 

A létfontosságú és százezres fajszámú lebontók egyike a tavaszi álganéjtúró (Trypocopris vernalis).

A ganéjtúrók lebontó tevékenysége nem csupán a felhalmozódott, elhalt szerves anyagokat – a korhadt fát, a lehullott avart, a trágyát, a tetemeket stb. - tünteti el, hanem hozzájárul a tápanyagok visszajuttatásához és a talajképződéshez is.

A tavaszi álganéjtúró rajzáscsúcsa május-júniusra esik – ilyenkor jönnek elő a földből az új nemzedék tagjai, melyek azután őszig láthatók.

A kifejlett bogár testhossza 12–20 mm. Teste zömök, minden oldalról lekerekített, valamivel hosszabb, mint széles, erősen domború.

Kültakarója fémesen fénylő kék, kékeszöld vagy zöld, néha csaknem fekete. Csaknem egész Európában előfordul, Magyarországon gyakori.

Még többet megtudhatsz róluk az MTM oldalán.

 

 

 

Csoportos csészegomba az év gombája

 

 

Az északi féltekén honos, pompás megjelenésű, élénk narancsvörös csoportos csészegomba (Microstoma proctatum) NEM ehető.

Termőteste 4-10 mm átmérőjű, nyeles csésze. A kezdetben zárt, gömb formájú, kívül fehér, szőrös kehely később csillag alakban, hegyes karéjokkal felnyílik. Húsa fehéres, szaga, íze nem jellegzetes.

Lombos vagy vegyes erdők talaján él, ahol a szerves korhadékokat bontja.

Tavasszal és kora nyáron terem, általában nagyobb csoportokban.

Még többet megtudhatsz róluk az MMT oldalán.

 

 

 

 

Az év hüllője a keresztes vipera

 

Mérges kígyó, de emberre ritkán támad, az elmúlt 60 évben mindössze két halálos keresztesvipera-marás volt hazánkban.

Nappali ragadozó.

Elsősorban kisemlősöket zsákmányol, de fogyaszt békákat, gyíkokat, madarakat is.

A telet üregekben, farönkökben hibernálva tölti, általában októbertől március-áprilisig.

A feje háromszögletű, a halántéktáji méregmirigyek miatt hátrafelé kiszélesedő. Zömök, izmos törzsű, rövid farkának vége a hasi oldalon sárga. Jellegzetes, sötétebb színű cikk-cakk mintázata a nyaktájéktól a farok végéig húzódik.

A hímek átlag 60, a nőstények 70-80 cm-re nőnek.

A hímek alapszíne a szürkétől az ezüstfehérig terjedhet, a nőstényeké barnás árnyalatú, és mintázatuk kevésbé üt el a test alapszínétől.

Gyakoriak a 2-3 éves korukra teljesen feketévé váló példányok is, különösen a hazánk déli részén élők körében, és összetéveszthetők az ártalmatlan fekete vízisiklókkal (bár ezek karcsúbbak és nyakszirtfoltjaik sárgák).

A keresztes vipera (Vipera berus) hazánkban ritka.

Állományai kis egyedszámúak, pár száz egyedből állók. Előfordulnak Somogy és Zala megyében, a Tiszaháton Szabolcs-Szatmár megyében, valamint a Zempléni-hegységben, beleérve Tokaj-hegyet és környékét.

Magyarországon fokozottan védett, elsősorban élőhelyeinek eltűnése veszélyezteti. Természetvédelmi értéke: 250 000 Ft.

Még többet megtudhatsz róluk az MME oldalán.

 

 

 

 

Nemes májvirág az év vadvirága

 

A nemes májvirág (Hepatica nobilis) kora tavaszi, március–áprilisi virágzású növény.

Ekkor hozza 6-7, ritkán akár 10 lepellevélből („szirom") álló kék virágait, melyek olykor rózsaszínek vagy fehérek is lehetnek.

Levelei jellegzetesen három hegyes karéjúak, némiképp a máj lebenyeire emlékeztetnek és egész télen át zöldellnek.

Maga a növény kis termetű, alig 5–15 cm magas, bükkösökben és gyertyános-tölgyesekben találkozhatunk vele.

Elsősorban a Dunántúl déli felén (Somogy, Baranya és Tolna), valamint Zalában, a Balaton-felvidéken és a Bakonyban fordul elő, de megtalálható a Visegrádi-hegységben és a Karancs környékén is.

Európa nagy részén honos, de a Brit-szigeteken csak behurcoltan fordul elő.

1988 óta védett faj, természetvédelmi értéke 5000 Ft.

 

Még többet megtudhatsz róluk az MTM oldalán

 

 

 

 

Az év hala a süllő

 

A süllő (Sander lucioperca) nagyra növő, megnyúlt, oldalról enyhén lapított testű valódi halevő ragadozó, kedvenc tápláléka a küsz.

Csúcsba nyíló nagy szájának szeglete eléri a szem hátulsó vonalát. Fogai nagyok, erősek, ebfogai kiemelkednek a többiek közül.

Oldalát elmosódó sötétebb sávok, foltok, hátúszóit, farokúszóját fekete foltsorok díszítik. Hazánkban nagyobb folyóinkban gyakori, a kisebbekben csak a bővebb vizű alsóbb szakaszokon fordul elő.

Érzékeny a víz oldott oxigéntartalmára, ezért kerüli a duzzasztott, feliszapolódott folyószakaszokat, és csak a jobb oxigénviszonyú, nagyobb tavakban fordul elő.

A horgászok körében a legnemesebb ragadozónak számít.

Húsa szálkamentes, kiváló minőségű, a halgasztronómia egyik legkedveltebb alapanyaga.

Még többet megtudhatsz róla az MHT oldalán.

 

 

Az év fájává választott fafajok

 

 

  • 1996: Madárcseresznye - Cerasus avium
  • 1997: Kislevelű hárs -     Tilia cordata
  • 1998: Vadkörte -          Pyrus pyraster    
  • 1999: Hegyi szil -         Ulmus glabra
  • 2000: Barkócaberkenye -  Sorbus torminalis
  • 2001: Bibircses nyír -      Betula pendula
  • 2002: Molyhos tölgy - Quercus pubescens; molyhos tölgyek - Quercus pubescens agg.; olasz tölgy - Quercus virgiliana
  • 2003:Hegyi juhar -         Acer pseudoplatanus
  • 2004: Fekete nyár -        Populus nigra
  • 2005: Közönséges boróka - Juniperus communis
  • 2006: Magyar kőris -       Fraxinus angustifolia subp. danubialis
  • 2007: Szelídgesztenye -    Castanea sativa
  • 2008: Törékeny fűz -       Salix fragilis
  • 2009: Mézgás éger -       Alnus glutinosa
  • 2010: Ezüst hárs -         Tilia tomentosa
  • 2011: Tiszafa -            Taxus baccata
  • 2012: Zselnicemeggy -      Padus avium
  • 2013: Házi berkenye -     Sorbus domestica
  • 2014: Mezei juhar -       Acer campestre
  • 2015: Kocsányos tölgy-    Quercus Robur
  • 2016.: Mezei szil -         Ulmus minor
  • 2017. Vadalmafa -
  • 2018. Virágos kőris        Fraxinus ornus
  • 2019. Sajmeggy          Cerasus mahaleb
  • 2020  Tatárjuhar         Acer tataricum 

2019. év madara, fája, rovara, emlőse, vadvirága

Gólyatöcs, sajmeggy, havasi cincér, bronzos vargánya, sárgán viruló zergevirág és társaik hívják fel figyelmünket 2019-ben a természet szépségeire, a biológiai sokféleségre, annak védelmére.

 

A vadvilág állományai világszerte visszaszorulóban vannak, aktív védelmükért bárki tehet – képviselőit többnyire a lakosság szavazatai alapján választják ki minden évben.

 

2019 madara a gólyatöcs

 

A népi nevén széki gólyaként is ismert apró, fekete-fehér madár hosszú lábával és csőrével valóban miniatűr fehér gólyához hasonlít.

Sekély vízborítású, szikes tavakon, laza telepekben él, de egyesével is költ. A Magyarországon fészkelő 200-1000 költőpár száma az adott év csapadékviszonyaitól függ.

A mindössze 35-40 cm hosszú, 15-20 dekát nyomó gólyatöcs (Himantopus himantopus) táplálékát a víz színéről és a partról szedegeti össze, főleg vízi rovarokat, rákokat, lárvákat.

Vonuló.

Tavasszal március-áprilisban érkezik meg a trópusi Afrikából, a költési időszak végén korán útra kel, többségük augusztusban el is hagyja hazánkat. Fokozottan védett.

Természetvédelmi értéke 250 000 Ft.

Még többet megtudhatsz róluk az MME oldalán.

 

 

Az év fája a sajmeggy

 

 

Törökmeggynek is nevezik.

Fájából régen pipaszár készült.

Ehető, kissé kesernyés, borsszem nagyságú, fényes fekete termése a madarak kedvelt eledele.

Fűszerként használt mandulaízű magja és a fa kérge gyulladáscsökkentő,

nyugtató, értágító hatású kumarint tartalmaz.

A sajmeggy (Cerasus mahaleb) alacsony, 10 méteres fa vagy cserje, koronája laza, terebélyes, ágai és gallyai kissé lehajlók.

Kérge sötétbarna, érdes, repedezett.

Kihegyesedő csúcsú, fűrészes szélű, apró levelei kerekdedek vagy oválisak. Felületük fényes, fonákjukon szőrösek.

Illatos virágai kicsik, fehérek, öttagúak.

Európa középhegységeiben, Magyarországon az Északi- és Dunántúli-középhegységben, a Mecsekben gyakori. Száraz, meleg tölgyesek, tisztások, útszélek faja.

Még többet megtudhatsz róluk az OEE oldalán.

 

 

Havasi cincér az év rovara

 

Mindössze tíz napig él a mutatós havasi cincér (Rosalia alpina), jó esetben három hétig keresi párját a hegyvidéki bükkösökben.

A kifejlett, 2–4 cm hosszú bogarak általában július első felében bújnak elő, és főleg a meleg, napos déli órákban aktívak.

Kiválasztott területüket védve mozdulatlanul ülnek, csak a csápjuk szondázza a levegőt, veszély esetén gyorsan elmenekülnek.

Kékesszürkés szárnyfedőiket jellegzetes formájú és elrendezésű bársonyos fekete foltok díszítik, csápjaik fekete bojtjai az ízeknél tömörülnek.

A nőstény a petéket egyenként rakja le elhalt fák legalább 30 cm vastag törzsének repedéseibe.

 

A kikelt lárvák 4–10 cm mélyre fúródnak a fába, és ott 2–4 évig fejlődnek.

Az utolsó télen kimeneti csatornát rágnak, majd bebábozódnak, és végül júliusban bújnak ki kifejlett rovarként egy ovális nyíláson, a röplyukon át.

Magyarországon sokfelé honos.

A Dunántúli- és Északi-középhegységben, a Mecsekben gyakori, de előfordul a Dunántúli-dombság magasabb részein is.

 Védett faj .

Természetvédelmi értéke 50 000 Ft.

Térségünkben a tarvágások, valamint a bükkerdők klímaváltozás miatti megfogyatkozása megtizedelheti a populációit.

A Természetvédelmi Világszövetség (IUCN) Vörös Listáján a sebezhető kategóriába sorolják.

Még többet megtudhatsz róluk az MTT Múzeum oldalán.

 

 

Bronzos vargánya az év gombája

 

Kiváló ízű, ehető csemegegomba a bronzos vargánya (Boletus aereus).

Lombos erdők alján él, a tölggyel és a bükkel alkot gyökérkapcsolatot.

A vargányákra jellemzően húsa fehér, és ennek színe nem is változik. Kalapja 5-30 cm átmérőjű lehet, félgömb alakú, teljesen nem terül ki, húsos széle sokáig aláhajló.

Felszíne fiatalon molyhos, később sima - magyar fajnevét a sötétbarna kalapon lévő bronzszínű foltokról kapta.

Vaskos, hasas 5-15 cm hosszú barnás tönkje a kalap felé világosodik. Melegkedvelő, dombvidéki faj.

Még többet megtudhatsz róluk az MMT oldalán.

 

 

Eurázsiai hiúz az év emlőse

 

Az erdőkben rejtőzködő, ritkán látható eurázsiai hiúz (Lynx lynx) a harmadik legnagyobb (barnamedve, farkas után) ragadozó macskaféle Európában.

A hímek nagyobbak és robusztusabbak, mint a nőstények: tömege 20-35 kg, marmagassága 60-65 cm, testhossza 80-130 cm között változhat.

A pettyes ragadozó jellegzetessége fekete fülbojtja és rövid, alig 20 cm-es farka.

Kerüli az embert.

Nyulakra, rágcsálókra, rókákra, őzekre is vadászik.

Éjszakai életmódot folytat, a nappalokat kidőlt fákon, sziklarepedésekben pihenve tölti.

Európán kívül Oroszországban és Közép-Ázsiában is őshonos.

Magyarországon az első világháború után teljesen eltűnt, de az 1980-as években újra felbukkantak a Börzsöny, a Zemplén, az Aggteleki-karszt, a Mátra és a Bükk zárt erdeiben.

Létszámuk csekély, jelenleg alig 10-20 példány élhet erdeinkben.

Még többet megtudhatsz róluk a Vadonlesők oldalán.

 

 

Magyar zergevirág az év vadvirága

 

A magyar zergevirág (Doronicum hungaricum) áprilisban hozza jellegzetes tőleveleit, majd rövidesen nagy sárga virágai is kinyílnak, és május végéig virítanak.

Feltűnő, általában 40–60 cm magas, szép, gumós növény.

Száraz, nyílt tölgyesek, erdőszegélyek növénye, hazánkban elsősorban a Dunazug-hegyvidék környékén, és leginkább a Vértesben, Mátrában, Bükkben fordul elő.

A Mecsekben, a Mezőföldön és a Duna–Tisza-közén csak igen elszórtan található meg.

Európában a Kárpát-medencén kívül a Balkán-félsziget keleti felén fordul elő elszórtan Észak-Görögországig.

Hazai és nemzetközi ritkasága miatt hazánkban 1982 óta védett, természetvédelmi értéke 50 000 Ft.

Még többet megtudhatsz róluk az MTT Múzeum oldalán.

 

 

Foltos szalamandra az év kétéltűje

 

Számos veszély leselkedik hazánk egyik legfeltűnőbb kétéltűjére, a foltos szalamandrára (Salamandra salamandra) - erre hívja fel a figyelmet az év kétéltűjeként.

 Rejtett életmódja és a ragadozók elleni védekezést szolgáló kihívó megjelenése miatt sokáig hitték, hogy halálosan mérgező, és bár bőrének váladéka az ember nyálkahártyájával érintkezve irritatív hatású, az állat ártalmatlan.

Testhossza 20 cm körüli.

Kiemelkedő, nagy szemei, sötét pupillája, hengeres teste, élénk mintázata teszi más állattal összetéveszthetetlenné.

Fényes fekete bőrét sötétsárga foltok tarkítják.

Elevenszülő, éjszaka aktív, ám nyirkos, esős időben napközben is találkozhatunk vele.

A középhegységek hűvös klímájú erdeinek vizei mentén él.

Legnagyobb állománya az Északi-középhegységben található a Börzsönytől a Zemplénig, 200-300 m-es tengerszinttől felfelé.

Magyarországon védett, természetvédelmi értéke 50 000 Ft.

Élőhelyeinek egyre szenyezettebbé, szárazabbá válása, átalakítása jelentősen csökkenti a szalamandrák fennmaradásának esélyeit.

Még többet megtudhatsz róluk az MME oldalán.

 

 

2019 hala a vörösszárnyú keszeg

A vörösszárnyú keszeg (Scardinius erythrophthalmus) egyike legszebb halainknak.

 Közepes termetű, Európában és Nyugat-Ázsiában elterjedt faj.

Kimondottan az állóvizeket és a lassú vízfolyásokat kedveli, lápokban, mocsarakban, holtmedrekben, csatornákban, lassabb folyóvizek parti zónájában figyelhetők meg kisebb-nagyobb, a vízfelszín közelében úszkáló csapatai.

Fölfelé nyíló szája elárulja, hogy főleg növényi táplálékát - a fonalas algáktól a vízinövények hajtásain át a magvakig - nem a mederfenéken, hanem a magasabb vízrétegekben, olykor a víz felszínén keresi. 

Sűrűn irdalva és jól átsütve kedvelt nyári halétel.

 

Még többet megtudhatsz róluk a Haltani Társaság oldalán.

Közönséges orbáncfű az év gyógynövénye

 

A közönséges orbáncfű (Hypericum perforatum) 30–60 cm magas, évelő növény.

Aranysárga virágairól és keresztben átellenes leveleiről könnyen felismerhető.

Érdekessége, hogy a levelei fény felé tartva lyukacsosnak tűnnek (erre utal latin neve: perforatus – átfúrt), ám azok valójában apró, átlátszó illóolajtartók.

Magyarországon őshonos.

Június végétől szeptemberig virágzik.

A gyógyászatban a növény szárított föld feletti részét vagy a virágzó ág végét alkalmazzák.

A már az ókorban is kedvelt orbáncfű szakszerűen alkalmazva az egyik legértékesebb gyógynövényünk .

Alkalmas az enyhe depresszióval társuló szorongás és nyugtalanság enyhítésére, olajos kivonata gyulladáscsökkentő hatású.

Alkalmazása azonban óvatosságot kíván, mivel fokozhatja bizonyos gyógyszerek pl.: véralvadásgátló tabletták  hatóanyagának lebontását, ezáltal hatékonyságukat csökkentheti.

Még többet megtudhatsz róla az MGYT Gyógynövény Szakosztály oldalán.

 

 

 2016.év fája a  mezei szil- Ulmus minor

 

A mezei szil Európa nagy részén őshonos fafaj, magas hőigénye miatt elsősorban a sík- és dombvidékeket kedveli

Magassága akár a 30 métert is elérheti.

Rendkívül kemény, rugalmas, nehezen hasadó és szívós fáról van szó, mely tulajdonságai miatt a mezei szil hajóácsolásra, víz alatti építkezésre és - a tölgyfával vetekedve - épületfának is kiváló.

 Kocsigyártók, asztalosok, tímárok és csőkészítők is szívesen dolgoztak vele, s belőle, de népi gyógyászatra is alkalmazták.

 

Míg lombja kérődző állatoknak szolgált takarmányul.

 

A 2016-ra Év Fájának választott mezei szil a magyar táj eltűnő félben lévő, egykor igen megbecsült fája, mely megőrzése és ápolása fontos erdészeti feladat.

Eötvös Károly a szilt egyenesen a magyarság nemzeti fájának tekintette, mivelhogy"ezer falu, város, halom, dűlő, határrész viseli a Szilas és Szilágy nevet. S ahol ez a név van: ott magyar lakik, ott magyar telepedett meg ezer év előtt."

 

2018. Az év fája, a virágos kőris.

fraxinus-ornus

 

 

Kezdetben kúpos, majd később gömbölyded koronájú fa.

Tojásdad formájú sötétzöld levelei ősszel sárgásbarnára színeződnek.

Bugákban nyíló, bódító illatú, krémszínű virágai ezüstösen csillognak.

Felhasználása sokrétű.

Lehet parkfa, utcai sorfa, de tájfásításkor is gondoljunk rá.

Ápolási tanácsok: szárazságtűrése elég jó, így az aszályos időszakot is viszonylag jól viseli. Fiatalon árnyékos helyen is megmarad, de idővel fényigényessé válik.

Szennyezettebb levegőjű területeket is jól tűri.

 

A vándorsólymot választotta a 2018-as  az év madarának a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME).

 

 

Az állat több évtizednyi szünet után 1997-ben költött újra Magyarországon, ezért az egyesület a 20 éves évfordulóra emlékezve a 2018-as évet a világ leggyorsabb madarának szenteli.

Bárhol megtelepszik, ahol költésre alkalmas sziklafalat, közepes és nagy testű madárfajok fán épült fészkeit találja. Az egyik leggyakoribb településen fészkelő ragadozómadárként világszerte költ nagyvárosok belső kerületeinek felhőkarcolóin, magas épületein is.

Főként repülő madarakra vadászik, a verébnél kisebb énekesektől a libákon át akár a gémekig. Leggyakoribb zsákmányai a varjú és a seregély méretű madarak.

Prédáját rendszerint a magasból indított, erőteljes szárnycsapásokkal gyorsított, akár a 320 kilométer/órás sebességet is elérő támadással kapja el vagy rúgja meg úgy, hogy az sérülten a földre zuhan.

 

 

2016. Év Madara,  HARIS.

 

Képtalálat a következőre: „2016  madara”

 

A recsegő hangot hallató haris nem csupán a síkvidéki, hanem a dombvidéki és előhegységi üde, magas füvű rétek védett madara. Élőhelye és hosszú távú vonuló viselkedése fokozottan veszélyeztetetté teszik a fajt.

A gépi kaszálás egész fészekaljakat pusztít el, a mediterrán régió kíméletlen madárvadászata - csak Egyiptomban évi 9-14 ezer harist lőnek le és ejtenek hálóval csapdába - pedig a vonuló egyedeket ritkítja folyamatosan.

A haris érdekessége, hogy elsősorban szürkületkor és éjszaka énekel, amikor a jellegzetes recsegő hang - a faj latin tudományos neve is a hangutánzó Crex crex - a hidegebb, sűrűbb levegőben messzebb terjed.

 

 

 

 

gyurgyalag-22803.jpg

Az év madara 2013-ban.

                  Az Év Fája , a házi berkenye 2013-ban.

 

Sorbus domestica.jpg

 

 

 

Az  ÉV Fája 2013.

 

 

Egy gödöllői vadkörtefa lett az “Év fája” az Ökotárs Alapítvány szavazásán – tájékoztatta a szervezet az MTI-t.

A közlemény kitér arra is, hogy a vetélkedő első helyezettje szokás szerint részt vesz a 2014-ben megrendezendő “Európai év fája” versenyen, amelyen kétszer egymás után is magyar fa nyerte a fődíjat: 2011-ben egy felsőmocsoládi hársfa, 2012-ben pedig az egri termálfürdő platánja lett a győztes hét ország jelöltjei közül.

Az alapítvány az “Év fája” versennyel a közvetlen környezetünkben élő fákra és általában a természet fontosságára, mindennapi életünkben betöltött szerepére szeretné felhívni a figyelmet.

                                   

 

 

 

  Az Ökotárs Alapítvány az “Év fája” versenyt megrendezi minden évben , amelyben “különös erővel” bíró fák versengenek: képesek egy-egy közösség, család vagy egy egész település figyelmét megnyerni./2013./

Idén 41 fa vett részt a versenyben, melyből 12 lett döntős, a fákra összesen 18 ezer 661 szavazat érkezett. Az “Év fája” fődíját 4059 szavazattal a Mesebeli vén vackorfa, avagy a gödöllői magányos óriás története címmel nevezett fa nyerte, amely a gödöllői Szent István Egyetem botanikus kertjében áll.

A versenyben második lett egy nagykőrösi kocsányos tölgy, harmadik pedig egy nyíregyházi fehér nyárfa.
Az egyik különdíjat, a “Hős fa” címet olyan fa nyerheti el, amelynek élete vagy természetes környezete, élőhelye veszélyben van, megmentéséért a jelölők sikeresen küzdöttek vagy küzdenek még most is. A pénteki eredményhirdetésen egy solymári körtefa kapta meg ezt a címet.

A másik különdíjat, az Országos Erdészeti Egyesület elismerését egy 300 éves berkenyefa kapta – olvasható az összegzésben.

 

 

 

A bátaszéki molyhos tölgy lett az év európai fája    

      Famatuzsálem a Szt. Orbán kápolna mellett

2013. után ismét magyar fa, Bátaszék legöregebb fája, a település büszkesége, a Szent Orbán Kápolna melletti molyhos tölgy lett a 2016-os év   Európa fája cím  nyertesét Brüsszelben hozták nyilvánosságra .

A februárban meghirdetett versenyen a legtöbb,

 72 653 szavazatot a bátaszéki fa kapta.

http://www.oee.hu/upload/html/2016-04/DSC_8059.JPG

Az év európai fája díjat idén május 25-én, Orbán napon ünneplik meg Bátaszéken, amikor egy molyhostölgy-csemetét is ültetnek az öreg tölgy mellé, jelezve az utókornak, hogy van folytatása a hagyományoknak

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

   

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Hozzászólások

Hozzászólások megtekintése

Nincs új bejegyzés.