Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Decemberi népszokásaink

Hagyományok őrzése  egy közösség számára létfontosságú

article preview

 

 

 

Téli népszokások

 

Téli asszonyi ünnepek


Amikor a mezőgazdasági munka befejeződött, az asszonyok munkaidejüknek

jelentős részét fonással töltötték.

November második felében kezdődött a fonás,és gyakran farsangig tartott.

 

nepszokasok5jpg.jpgnepszokasok6jpg.jpg

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Tilos volt azonban fonni az egyházi és népi ünnepeken, jeles napokon, így Borbála,

Luca napján, karácsony két napján.

 

November-december hónapban egy sor, női munkatilalommal kapcsolatos jeles

napot is találunk, s ilyenkor szokták a lányok találgatni,ki lesz a férjük.

 

András-napon a lányok böjtöltek, csak három szem búzát ettek, három csepp

vizet ittak, s akkor megálmodták, hogy ki lesz a férjük.

 

Hasonló jósló szokások fűződtek Katalin, Borbála és Luca napjához is.

 

 

Luca napja (december 13.)


A decemberi asszonyi ünnepek közül hazánkban legjelentősebb Luca napja.

Lányoknak, asszonyoknak tilos ilyenkor dolgozniuk.

Számos történet szól arról, hogyan büntette meg Luca azokat, akik szőni, fonni,

varrni, mosni mertek az ő ünnepén.

 

Luca büntetésből a fonó asszonyhoz hajítja az orsót, kóccá változtatja a fonalat,

bevarrja a tyúkok tojókáját.


Luca napján alakoskodni is szoktak.

 

nepszokasok3.jpg

nepszokasok10.jpg

 

 

 

 

 

 

 

 

A Luca-alakoskodó fehér leplet hord, arca elé vagy fejére szitát tesz. Ellenőrzi

a fiatalokat, a lustákat megszégyeníti.


Luca napján kezdik készíteni a Luca székét,amelynek segítségével Karácsony

böjtjén felismerik a boszorkányokat.

 

 

 

nepszokasok-lucaszek.jpgnepszokasok9--lucaszek.jpg

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Alig van olyan falu, ahol nem ismernék a Luca székéről szóló babonás

történeteket.

A lucaszéken készítője minden nap dolgozik valamit, úgy, hogy éppen karácsony

estéjére készüljön el.

 

Akkor elmegy az éjféli misére, és ott megismeri a falu boszorkányait, mert

ilyenkor szarvat hordanak.

Utána azonban menekül haza, különben széttépnék a boszorkányok.

 

Legjobb, ha mákot szór el az úton, mert a boszorkányok kötelesek a mákot

felszedni, s így a történet hőse megmenekül a bosszújuktól.


Az ország nyugati részében Luca-nap hajnalán "kotyolni" járnak a kisfiúk.

 

 

nepszokas13.jpgnepszokas12.jpg

nepszokas14.pg.jpg

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Szalmát vagy fadarabot visznek magukkal (legjobb, ha ezeket valahol elcsenik), s

arra térdelve mondják el köszöntőjüket.

 

Utána kukoricával vagy vízzel öntik le őket a háziak, ők pedig a szalmával, fával

"megvarázsolják" a tyúkokat, hogy egész évben jól tojjanak.

 

A köszöntőt mondó gyerekek ezután ajándékokat kapnak.


 

Karácsony december 25.

 


A karácsonyfa-állítás szokása a XIX. század negyvenes-ötvenes éveiben

városon jelent meg először, Erdély néhány megyéjében még a háború alatt is

újévkor, az "aranyos csikó" hozta a gyermekeknek az ajándékot.

 

 

Betlehemezés

 

A XIX. századtól a betlehemezés két fő formáját ismerjük: az élő szereplőkkel

(pásztorjáték) és a bábokkal előadott (bábtáncoltató) karácsonyi játékot.

 

A betlehemezést szintúgy, mint másféle színjátékos szokásokat adománykérő

formulák zárják le.

 

 

nepszokasok--luca-nap-opusztaszer.jpgnepszokasok7.jpg

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Az ország sok részében karácsony böjtjén a csordás egy csomó vesszővel

végigjárta azokat a házakat, ahol tehenet tartottak.

 

A gazdaasszony annyi vesszőt húzott ki a csomóból, ahány tehén a háznál volt,

és megcsapkodta a csordás lába szárát.

 

 

A regölés (december 26-tól)

 


A regölés a télközépi, karácsonyi, újévi köszöntés Európában ismert szokásának

magyar változata.

 

Ilyenkor a gyermekek, legények vagy felnőtt férfiak házról-házra menve

bőséget, boldogságot kívánnak a következő évre. 

 

 

nepszokasok4.jpg

 

 

 

 

 

 

 

 

Az utolsó két évszázadban a Dunántúlon és Erdélyben volt szokásos a regölés.


A Dunántúlon legények jártak láncos bottal és köcsögdudával felszerelve olyan

házakhoz, ahol eladó lány volt, és elénekelték varázséneküket.

 

Ennek egyik állandó motívuma a termékenységvarázslás:

 

a gazdának és háza népének jó egészséget, vagyont kívántak.

A második részben egy leányt regöltek össze egy legénnyel.

 

E két állandó részt megelőzi a beköszöntő, melyben a regösök elmondják, hogy

hosszú, fáradságos útról érkeztek. Néha megemlítik, hogy nem rablók, hanem

István király szolgái. A bevezetőhöz tartozik a csodaszarvasról szóló részlet is.

 


A hejgetés célja az új esztendőben a gabona, a kenyér mágikus úton való

biztosítása.


Résztvevői legények, akik elsősorban a lányos házakat keresik fel.

 

A mondókát ostorok csattogása, harangszó, furulya, dob és a köcsögdudához

hasonló "bika" hangja kísérte.

 

A hejgetés a búza élettörténetét mondja el a mag elvetésétől a kenyér

elkészültéig.

 

 

Aprószentek napja (december 28.)

 


Sok helyen vesszőből font korbáccsal megcsapkodják a lányokat, hogy

egészségesek,szépek legyenek.

 

 

nepszokasok9.-vesszozes.jpg

 

 

 

 

 

 

 

A   korbácsolás Győr-Sopron megyében a legényavatással kapcsolódik össze.

 

A legények végiglátogatják a lányos házakat, és szép, régies dallamú ének

kíséretében korbácsolják a háznépet.

 

A lányok szalagot kötnek a korbácsra, az édesanyák pedig előre becsomagolt

húsdarabokat adnak át a csoportnak.

 

A legények ezután visszatérnek a kocsmába, s a szabadban felállított tűzhelyen

megfőzik az összegyűjtött húst.

 

Ezt fogyasztják el a közös vacsorán, ahol a legények avatása történik.

 

 

A mappában található képek előnézete 2008.Betlehemezés

Hozzászólások

Hozzászólások megtekintése

Nincs új bejegyzés.