Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Berg Judit

Bölcsészből  lett nagyszerű író.

 

article preview

Berg Judit

 

 

berg-judit.jpg
 
 

 

 

 

 

 

 

 

Berg Judit (Budapest, 1974. január 28.) József Attila-díjas író.

 

Nyolcadik osztály után a Karinthy Frigyesről elnevezett angol–magyar két tannyelvű gimnáziumba jelentkezett.

Egy ösztöndíjnak köszönhetően tizenöt éves korában négy hónapot töltött New Yorkban cserediákként.

New Yorkban, ahol  spanyol nyelvismeretet is szerzett, mert egy Dél-Amerikákból  származó családnál élt ez idő tájt .

Az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészkarán szerzett magyar–angol szakos tanári diplomát és drámatanári végzettséget.

Közben egykori általános iskolája színházszakkörének írt darabokat, részt vett a rendezésben, vándortáborba kísérte a gyerekeket, angolt tanított.

Az egyetem utolsó évétől az angoltanítás mellett nyelvi lektorként és fordítóként működött.

Közben megszületett legnagyobb lánya, Lilla. Az első meséket neki találta ki. Amikor újra dolgozni kezdett, újságírónak állt: főleg kultúrával kapcsolatos cikkeket, interjúkat, riportokat készített. Később még három gyermeke született: Bori, Dalma és Vilmos. Ők ihletik meséit.

Több, mint húsz könyve jelent meg magyarul, egy németül és a Rumini első kötete szerb és orosz nyelven.

DÍJAK :

Főbb művei

  • Hisztimesék (2005)
  • Micsoda idő! (2006)
  • Rumini (2006)
  • Rumini Zúzmaragyarmaton (2007)
  • Tündér biciklin (2006)
  • Tündérváros (2007)
  • Cipelő cicák a hátizsákban (2008)
  • Cipelő cicák a városban (2008)
  • Tündérnaptár (2008)
  • Rumini és a négy jogar (2009)
  • Cipelő cicák a cirkuszban (2009)
  • Maszat játszik (2009)
  • Maszat alszik (2010)
  • Maszat épít (2010)
  • Tündérzene (2010)
  • Galléros Fecó naplója (2010)
  • Doktor Maszat (2011)
  • Maszat számol (2011)
  • Két kis dínó a zsírkréta korban (2011)
  • Rumini Datolyaparton (2011)
  • Rumini Ferrit-szigeten (2012)
  • Két kis dínó Budapesten (2012)
  • Lengemesék - Tavasz a nádtengeren (2012)
  • Maszat a vonaton (2012)
  • Maszat és a csőtörés (2012)
  • Lengemesék II. - Nádtengeri nyár (2013)
  • Két kis dínó a középkorban (2013)
     

    Megjelent!!! - Rumini a Fényvizeken

    Már kapható a Rumini-sorozat legújabb kötete.

    Ez a történet egy időben kezdődik a Szélkirálynő datolyaparti útjával, és jóval azután ér véget, hogy a hajó visszatért Ferrit-szigetről.

    Sajnos arra nem jutott időm, hogy lejegyezzem, mekkora bajba került időközben Egérország, mi történt a Szélkirálynővel Datolyapartról hazafelé, és hányféle veszélybe sodródtak tengerészbarátaink, mielőtt visszatértek volna Ferrit-szigetről. Pedig nem kevés bátorságra, leleményességre és szemtelenségre volt szükségük ahhoz, hogy kiverekedjék magukat a szorult helyzetekből!

    Szerencsére ők titkos üzenetekben és levelekben mindig beszámoltak kalandjaikról a barátaiknak. Ezeket a leveleket összegyűjtöttem, kiegészítettem néhány pandúrsági jegyzőkönyvvel, térképpel, újságcikkel, amíg összeállt belőlük egy újabb szövevényes kaland. 

    Részletek >>

    Beszélgetés Kálmán Annával

    Hogyan lett Ruminiből, a kikötői csavargóból kiskamasz matrózgyerek?És hogyan lett Kálmán Annából a Rumini papírra álmodója, illusztrátora?

    Kálmán Anna, a Rumini rajzolója válaszol a kérdésekre

    Részletek >>

    A levélíró: Berg Judit - interjú

    Te is szeretsz levelet kapni? Kíváncsi vagy, milyen leveleket őriz Berg Judit? Hogyan született a levélregény? Ki az írónő nagy kedvence és miért? Írásról, levelekről, levelezésről, az üzenetek fontosságáról és persze az új könyvről is.

     

    Részletek >>

     

    Részlet egy  interjúból:

     

    Egész életedben meseírónak készültél?

    Először kaszkadőr akartam lenni, mert lány létemre is szerettem verekedni és nagyon bátor voltam. Aztán a síoktatóság vonzott, de végül tanári szakon végeztem. Ám csak akkor kezdtem el írni, amikor megszületett az első gyerekem.

    A Hisztimeséket az egyik gyerekednek írtad?

    Igen, az egyik kislányomnak írtam, aki sokszor hisztizett pici korában, és ezek a mesék sokat segítettek nekem is és neki is.

    A szereplők és a helyszínek neve is mindig nagyon érdekes és izgalmas, hogyan találtad ki?


    Berg Judit írónő

    berg_judit-es-rumini.jpg
     

     

     

     

     

     

     

    Szeretek beszélő neveket adni, és addig ízlelem, addig forgatom, amíg szerintem tökéletes nem lesz.

    berg-judit-rumini_sorozat-szereploi.jpg

     

     

     

     

     

     

     

     

     

    Az írónő eredeti rajzai

    Mint a Sajtos Pedró?

    A Sajtos Pedró egér, az egerek szeretik a sajtot, már csak egy jó keresztnév kellett. A Pedró jó kis spanyol név. Tipikus is. Magam elé képzeltem egy alacsony, barnás bőrű, kissé vágott szemű vagányt, és egyszer csak úgy kibukott: Pedró. Jól hangzott, hogy Sajtos Pedró. Szoktam is magamban mondogatni a neveket. Hangosan is, hogy elég vagány-e a hangzása? És ezzel gyakran eljátszogatok.

     

    Én is szeretek meséket írni, és sokat gondolkozok is rajtuk. Általában az olvasmányaimból szoktam egy kis ihletet meríteni.

    Igen, ez sokszor velem is így van. Én nem úgy szoktam írni a meséket, hogy csak írom, írom, és egyszer csak összeáll, hanem eleve kitalálok egy kalandot, és arra fűzöm a mesét.

    Például amikor a kalózvezér eladta a Félszemű Mortinak Ruminit és a többi rabot…

    Na, az például pont egy ilyen helyzet volt. Kitaláltam, hogy olyan csapdába akarom rakni a szereplőket, hogy senki ne tudhassa, hogy lehet kijutni. Sőt, megmondom neked, hogy én magam se tudtam. Olyan csapdákat szoktam kitalálni, meg olyan helyzeteket, amiről én magam is azt gondolom, innen aztán nem lehet kijutni. Aztán megoldom… nem mindig könnyű…

    A Rumini című mesében miért pont hajón voltak Ruminiék, miért nem inkább mondjuk vonaton?

    Mert hajóval izgalmasabb, érdekesebb a történet, mert a hajót a tengeren meg tudják támadni és el tudja a vihar sodorni, és mindenféle más vagány kalandok fordulhatnak elő.

    Fontosnak tartod, hogy szép képek legyenek a mesékben?

    Olyan illusztrátorokat választok, akiknek a rajzai, úgy érzem, illenek a meséimhez, és azt is szeretem, hogy ha belenézek a könyvembe, akkor szép rajzokat látok benne.

    Milyen télen tavaszi mesét írni? Szerintem tavasszal könnyebb lehet tavaszit...

    Igazad van, télen tényleg nehezebb, mert nehezebb elképzelni a tájat. Amilyen a hangulatom és amilyen a kedvem, olyat könnyű írni. Persze előfordul, hogy télen kell tavaszi mesét írnom.

 

Mit jelent számodra a nyári pihenés?
Nagyon fontos, hogy huzamosabb ideig együtt legyek a gyerekekkel, anélkül, hogy bármi feladatunk lenne a főzésen kívül. (...)Sőt, ahhoz, hogy kipihenjem magam, nekem teljes egyedüllétre is szükségem van. Már néhány félnapos olvasgatás, séta és intenzív magány is sokat segít.

Szeretsz utazni?
Utazni úgy szeretek, hogy minél többet lássunk. Legyen az úti cél külföld vagy belföld, város vagy egy érdekes tájegység, fő, hogy jöjjünk-menjünk, mozogjunk, ismerkedjünk, minél többet lássunk. Képtelen vagyok napokon át ülni egy tengerparton.

Miket olvasnak a gyerekek nyáron? Kötelezőket, illetve van, amiket te ajánlasz nekik?


Lilu a nagylányom (14 és fél éves) jelenleg A gyűrűk urát olvassa, az még kitart neki egy darabig.

Ő amúgy igazi könyvmoly, egyik kedvence, Balázs Ágnes Lufi-sorozatának egy-egy darabját néhány óra alatt szokta „legyűrni”.

 Bori (10 és fél) rákapott a Durrbele Dorka-sorozatra, de mivel nem túl biztos olvasó még, lassan halad.

Dalmával (9) az olvasás még inkább közös „munka”, bár Claude kutya kalandjait már egyedül is kóstolgatja.

Vilmosnak (6) pedig felolvasunk – a Pettson és Finduszokat, a Moha és Páfrányt,

Marék Veronika minden könyvét, de az utóbbi időben (nagy örömömre) a Panka és Csiribí-sorozatra is rákapott.

És persze érdekli minden ismeretterjesztő könyv, ami építkezéssel, vonatokkal és tűzoltókkal kapcsolatos.

Azt remélem, hogy Lilunak kedvet tudok csinálni majd néhány jobb Dumas-könyvhöz, Borinak és Dalmának pedig az új Csoda és Kósza mellett nyáron a Pán Pétert és a most megjelent Tisztaszívű Tamást fogom felolvasni. Meg persze az új Ruminit, mert egyedül még nem boldogulnak vele.

Te miket olvasol szívesen, van egy listád, ami előtted tornyosul, akár felnőtt-, akár gyerekkönyv legyen az?
Gyakorlatilag mindenevő vagyok, mindent olvasok, összevissza.

Jelenleg az éjjeliszekrényemen áll majdnem „kivégezve” az új Rakovszky-könyv, a VS, Kiss Ottótól A másik ország,

Tóth Krisztina új könyve, a Pixel, az Elsők és utolsók című Ulickaja, egy Andreï Makine, az új Spiró-novellák, egy Shakespeare összes angolul és Kiss Judit Ágnes versei.

De el fogom olvasni Dos Santos új bestsellerét is, valamint egy rakás gyerekkönyvet.

Ezek közül legjobban most a Félix, Net és Nika című lengyel sci-fi kalandregény érdekel (Rafał Kosik), Lilu nemrég fejezete be, egészen odavolt az izgalomtól, miközben hangosan nevetgélt olvasás közben. Nagyon izgalmasnak ígérkezik még a Vivandra Kiadó új könyve is, a Kés a zajban, ezt épp csak elkezdtem, de nem fogom sokáig kibírni, hogy ne olvassam.

 

Hozzászólások

Hozzászólások megtekintése

Nincs új bejegyzés.